Konyhabútor készítés Budapest – a konyha funkciói

Be kell látnunk, hogy a konyha a legtöbb lakóépület központi egysége, vagy legalábbis annak szerves része a nappalival és az étkezővel egy légtérben. Sőt, bizonyos szempontból azt is mondhatjuk, hogy a konyha az adott ház szíve, hiszen egyszerre munkahely, ahol az asztalra való elkészül, és a család, valamint a vendégek szociális interakcióinak a gócpontja. Ebből máris látszik, hogy rengeteg szempontot figyelembe kell venni a konyha tervezésénél. A rendelkezésre álló hely alapjaiban fogja meghatározni, hogy milyen megoldásokat lehet és célszerű alkalmazni. Ennél fogva ritkán találni két teljesen ugyanolyan konyhát, noha ugyan az a munkafolyamat, vagyis az ételkészítés megy ezekben végbe. 

 

Az átgondolt tervezés eredményeként egy olyan konyhát kaphatunk, ami végigköveti az ételkészítés folyamatát, és azt annak sorrendjében szolgálja ki a tároló és munkafelületekkel, valamint az egyéb gépi berendezésekkel. Ezt a gondolatot tükrözik vissza a gyorséttermek konyhatere is, ahol a különböző munkafolyamatok sorra egymást követik, hogy késedelem nélkül a vásárló tálcájára kerülhessen a kívánt étel. Az ilyen irányú kísérletek szintén azt bizonyították, hogy egy meghatározott étel elkészítése során az átgondolt elrendezés eredményeként felére lehet csökkenteni a konyhában megtett utat, és közel negyedével csökkenthető az időráfordítás. Ez az út és időmegtakarítás egyaránt lehetséges modern és klasszikus konyhában, a lényeg az, hogy a berendezések és a használati eszközök csoportosítása végigkövesse az ételkészítés folyamatát. 

 

Konyhabútor készítés Budapest – a konyha kialakítása

A konyha kialakítása során nagyon fontos, hogy meghatározzuk annak elsődleges funkcióját. Ez a felhasználók életritmusához kell, hogy igazodjon és ennek alapján igen nagy eltéréseket figyelhetünk meg. Vannak olyan háztartások, ahol a konyha csak és kizárólag az ételkészítés helyszíne, vagyis egyszerű munkahely. Ezzel szemben vannak olyanok, akik úgymond házi-gasztronómusok, vagyis olyan kísérletező természetű személyek, akiknek a főzés egyben valamilyen szintű kikapcsolódás és hobbi is. Megint mások a családi fórum helyszínét látják a konyhában, és ez a felhasználási mód szintén más követelményeket támaszt a kialakítással szemben. Mindezek mellett az egyéni szokások, preferált eszközök és tárgyak mind befolyásolják a kialakítást, és ennek eredményeként nem találunk két egyforma méretű, elrendezésű, bútorzatú konyhát. Arról nem is beszélve, hogy a modern konyhák a legtöbb esetben egy légtérben találhatóak az étkezővel és a nappalival is. Az egyes lakóépületek különböző központi helyiségeinek funkcionális összeolvadásával pedig együtt jár az is, hogy eldöntsük, melyik a leghangsúlyosabb a három közül. 

 

Egy lakásban alapvetően három fő tevékenységi kört tudunk elkülöníteni:

 

1.     egyéni
2.     közösségi
3.     háztartásviteli, higiéniai

 

Az első csoportba, vagyis az egyénibe sorolhatjuk az alvást, a pihenést, a tanulást, az olvasást, vagy a szellemi munkát. Ezeket a tevékenységeket a jól elkülönített szobák támogatják  legjobban, amelyek mérete az egyéni igényektől és az adott korra jellemző trendektől is függ. Manapság gyakran kisebb hálószobák kerülnek kialakításra, de a rendszerváltás előtt épült “kádárkockákban” rendszerint hatalmas alapterületű szobákkal találkozunk. A második csoportba, vagyis a közösségi tevékenységek sorába tartoznak azok a helyiségek, ahol étkezünk, vendégeket fogadunk, beszélgetünk, játszunk. Ez általában a leginkább helyigényes része az adott lakóépületnek. Végül, de nem utolsó sorban kell megemlíteni a háztartásviteli és higiéniai funkciókat kiszolgáló helyiségeket. Annak ellenére, hogy a konyha tradicionálisan ebbe a csoportba sorolható, ma már egyre nagyobb mértékben közösségi funkciót is betölt. 

 

konyhabútor készítés Budapest – Két, vagy több szintes épületek konyhája

Amennyiben többszintes lakóépületben kerül kialakításra a konyha, akkor az az esetek döntő többségében a földszinten nyeri el nyughelyét, az étkezővel és a nappalival egyetemben. Ezzel a megoldással megfelelően súlyozhatjuk az előbb felsorolt tevékenységi köröket, így az alapvetően zajosabb, interaktívabb területek jól elkülönülnek a nagyfokú koncentrációt, vagy pihenést igénylő helyiségektől. 

 

Milyen kérdéseket érdemes átgondolni egy konyhabútor készítése előtt?

 

A megfelelő alapok tisztázását követően öt különböző kérdéskör segítségével feltérképezzük, hogy milyen konyhára is van szükségünk. 

 

I. A háztartás mérete

 

A háztartás mérete az egyik legmeghatározóbb szempont a konyha tervezésekor. Minél nagyobb ugyanis egy háztartás, annál nagyobb igény jelentkezik a (főtt) ételre, aminek köszönhetően célszerű nagyobb, jól átgondolt konyhát kialakítani. A háztartás méretének meghatározása során érdemes figyelembe venni a jövőbe mutató trendeket: vagyis egy fiatal családalapítás előtt álló házaspár konyhai helyigénye még lehet alacsony, de a gyermekek érkezésével ez vélhetően változni fog. Ugyan ez a megállapítás igaz fordítva is: egy idősebb házaspár családi fészkében a gyermekek kirepülésével párhuzamban egyre kisebb igény jelentkezhet a főzésre. Ennek alapján az alábbi három kategóriát különböztettük meg:

 

1.     Egyedülálló, vagy kétszemélyes háztartás – kis méretű konyha. 
2.     Szülők legalább egy gyermekkel – közepes méretű konyha. 
3.     Szülők három, vagy több gyermekkel – nagy méretű konyha. 

 

II. Az ételkészítés gyakorisága

 

Az, hogy milyen gyakran készül főtt étel a konyhában, szintén nagyban meg fogja határozni, hogy milyen méretű konyhában célszerű gondolkodni. A képlet viszonylag egyszerű: minél gyakrabban használjuk a konyhát, annál célszerűbb az ergonómiai szempontokat is figyelembe vevő kialakítás mellett dönteni. Az ergonómiai eszköztár kihasználására pedig leginkább akkor van lehetőség, ha nagyobb alapterületű konyha kerül kialakításra. Ahogy az előbb, úgy most is három kategóriába rendeztük a lehetőségeinket:

 

1.     A konyhát ritkábban, mint hetente egyszer használják főtt étel elkészítésére – kis méretű konyha. 
2.     A konyhát legalább hetente egyszer használják főtt étel elkészítésére – közepes méretű konyha. 
3.     A konyhát legalább kétnaponta használják főtt étel elkészítésére – nagy méretű konyha. 

 

III. Háztartási szokások

 

Az adott háztartásra jellemző szokásokat is érdemes figyelembe venni. Ez azt jelenti, hogy optimális esetben az életritmust tökéletesen leköveti a konyha, ezáltal nagyban hozzájárul a mindennapok gördülékeny menedzseléséhez. Egy rosszul megválasztott konyha túl nagy, vagy túl kis méretének eredményeként akadályozó tényezőt jelenthet. Gondoljunk csak bele: amennyiben túl pici, akkor nem biztosítja azt a teret, ami a komfortos “üzemet” biztosítja, de ha túl nagy, akkor más fontosabb helyiségek lehetséges méretét fogja csökkenteni. Mindezeket figyelembe véve most is három különböző élethelyzetet vázolunk fel:

 

1.     A konyha csak az ételkészítés helyszíne – kis méretű konyha.  
2.     A konyha csak az ételkészítés helyszíne, de a háztartás egyik tagja hobbi-séf, és viszonylag gyakoriak a vendégfogadások is – közepes méretű konyha. 
3.     A konyha nem csak az ételkészítés színtere, hanem egyéb elfoglaltságoknak (vasalás, varrás, barkácsolás, stb.) is teret biztosít – nagy méretű konyha. 

 

IV. A konyhában tevékenykedők száma

 

Érdemes azzal is számolni, hogy hány szakács / séf / kukta tevékenykedik egyszerre a konyhában. Általánosságban elmondhatjuk, hogy a legtöbb konyhabútornak egyszerre csak egyetlen személy igényeit kell kielégítenie, de előfordulhatnak olyan rendezvények (családi, baráti látogatások, gyerekzsúrok), amikor két kéz egyszerűen nem elég. Ennek alapján az alábbi két esetet tartjuk elképzelhetőnek. 

 

1.     Egyszerre csak egy személy főz – kis, vagy közepes méretű konyha. 
2.     Egyszerre akár több személy is főz – közepes, vagy nagy méretű konyha. 

 

V. Étkezési szokások

Az utolsó nagy kérdéskör, hogy az adott háztartásra milyen étkezési szokások a jellemzőek. Előfordulhat ugyanis, hogy gyakran készül étel a konyhában, de a bútorszettnek nem feltétlen kell kiszolgálnia az együttétkezést, mert az amúgy nem jellemző az adott családra. Ugyan ez fordítva is előfordulhat: ugyan ételkészítéssel nem kell gyakran számolni, de az egy háztartásban élők naponta együtt költik el a reggelit és / vagy ebédet, vacsorát. Ezt figyelembe véve az alábbi forgatókönyveket vázoltuk fel:

 

1.     A háztartás naponta együtt étkezik – nagy méretű konyha. 
2.     A háztartás csak ünnep és munkaszüneti napokon étkezik együtt – közepes méretű konyha. 
3.     A háztartás csak ünnepnapokon étkezik együtt – kis méretű konyha. 

 

A fenti levezetés csak egy sorvezetőt biztosít azok számára, akik még nem tudják eldönteni egyelőre, hogy mekkora konyhával is kellene számolniuk a ház tervezése során. Mindezeket figyelembe véve azt javasoljuk, hogy a római számmal jelölt tárgykörök arab számú forgatókönyveire adott válaszainkat összesítésével vázoljuk fel a konyhánk méretigényét. Célszerű a legtöbbször előfordult választ (pl.: nagy méretű konyha) elsőként mérlegelni, és ezt követően a kiválasztott szakemberrel felvenni a kapcsolatot. 

 

Konyhabútor készítés Budapest – a négy legfontosabb kérdés

 

I. Hogyan válasszak konyhabútort?

 

A konyhabútor kiválasztása során az elsődleges szempont a funkcionalitás, amit szoros egymásutánban követ a praktikus kialakítás és az időtálló kivitelezés. Amennyiben ezek felett szemethunyunk, akkor sok fejfájással számolhatunk a jövőben. 

 

II. Mit jelent a konyhaergonómia?

 

A konyhaergonómia figyelembe veszi a “felhasználó” méreteit (magasság, karhosszúság). Az előre gyártott elemek abban az esetben jelenthetnek nagy problémát, ha nem kifejezetten “konfekció” méretről beszélünk, vagyis az átlagosnál magasabb / alacsonyabb személy fogja használni a konyhát. A jó ergonómiai kialakítással rendelkező konyhabútor elősegíti a helyes testtartást, így csökkenti a mozgásszervi megbetegedések kialakulásának kockázatát. 

 

III. Milyen anyagból készüljön a konyhabútor?

 

A helyes anyagválasztás nagyon fontos, mind a funkció, mind a praktikum, mind az időtállóság vonatkozásában, arról nem is beszélve, hogy megkerülhetetlen esztétikai funkcióról is beszélünk. A különböző igények legteljesebb kielégítése érdekében célszerű kombinálni a különböző anyagokat, így például egy tömör fából készült konyhaszekrény nagyon tartós társat találhat egy gránit munkalap személyében.

 

IV. Milyen a helyes konyha megvilágítás?

 

Figyelembe véve, hogy a konyha lényegében egy munkahely, a konyhabútor pedig eszköz, nagyon fontos, hogy gondoskodjunk a helyes megvilágításról. A megvilágítást — amennyiben lehet — célszerű természetes forrásból biztosítani, de a mesterséges megoldások garantálják, hogy napszaktól függetlenül használhassuk a konyhánkat. Általánosságban elmondhatjuk, hogy a nyugati fekvésű konyha a legszerencsésebb, hiszen a legtöbb természetes fényhez ebben az esetben jutunk. Vannak azonban olyan építészeti megoldások, mint például a fénycsatorna, ami lehetővé teszi, hogy a természetes fényt pontosan oda vezessük a lakóépületben, ahol arra a legnagyobb szükség van.  

 

A konyhabútor elemeit (konyhaszekrény, konyhasziget stb.), és a konyhabútor készítés során alkalmazható anyagokat bemutató cikkünket ezen a linken keresztül érheti el. 

 

konyhabútor készítés Budapest – A Csodabútor

 

A Csodabútor számottevő tapasztalatokra tett szert konyhabútor készítés, egyedi konyhabútor készítés és a konyhaszekrény készítés területén is. Ez magába foglalja a tervezést, a gyártást és a végszerelést is, Budapesten és vonzáskörzetében egyaránt. 

 

A megrendelés menetéről itt olvashat!